Utolsó frissítés: 2022 február 28.

A Georgikon Botanikus Kert előfutárának az 1813-ban Festetics György által létesített botanikus kertet tartjuk. Ezt követően több helyszínen is létesültek oktatási célt szolgáló kertek a Georgikon és az 1875-ben újra indult tanintézet intézményében. A mai főépület udvarán Lovassy Sándor 1896-ban alakított ki mintegy 500 fajt tartalmazó botanikus kertet, a kollégium mellett Belák Sándor rektor pedig 1973-ban jubileumi parkot.

1964-ben Kárpáti István alapította meg az önálló Növénytani Tanszéket és a jelenlegi "Georgikon Botanikus Kertet". Északról cellulóznyár véderdő zárta le az üres telket, a vízállásos területre árbócfüzek és mocsárciprusok kerültek. Az Vácrátóti Arborétumból származó növényanyag a rendszertani bemutatóban a hagyományos elrendezést követte: központi vízmedencétől sugár irányban futottak ki a fejlődési ágazatok. A gyűjtemény ütemes feltöltése eredményeként a kultúr- és gyomnövény ismereti beszámolók 1968-ban már a kertben zajlottak, illetve már biztosította a laboratóriumi alaktani, szövettani gyakorlatokhoz szükséges növényanyagot.

Több lépcsőben jelentősen fejlődött a gyomfajok, a kultúr alakkörök, gyógy- és fűszernövények és védett fajok gyűjteménye. 1976-ban a BEFAG jóvoltából fenyves telepítés történt és újabb fajokkal bővült az arborétum. 1989–90-ben a badacsonyörsi Folly-arborétum adományozott nyitvatermőket. 2006-ban a kertészmérnök képzés megkezdésekor az évelő lágyszárú, cserje, lombos és tűlevelű faállomány mintegy 400 taxonnal bővült. A kert részgyűjteményei közül a Balaton-felvidéki füge gyűjtemény génmegőrzési szereppel is bír. A kert természeti értékét a cellulóznyáras helyén gyertyános-tölgyes újulat fokozza. A tudományos kísérletek közül jelenleg a mikorrhizált csemetékkel folytatott kísérletek, és a két bemutató szarvasgombás ültetvény a legnagyobb volumenű. A Georgikon Botanikus Kert helyi természetvédelmi terület.