A botanikus kert története

Last modified: 05. April 2022

A botanikus kert elődei

A Georgikon Botanikus Kert előfutárának az 1813-ban Festetics György által létesített botanikus kertet tartjuk. A Georgikon mai főépületének udvarán Lovassy Sándor (aki később a Gazdasági Akadémia igazgatója is volt 1916 és 1921 között) létesítette az akkori igényeknek megfelelő botanikus kertet, egy hosszabb nyugat-európai tanulmányutat követően. Ez a kert 1899-ben mintegy 500 fajt tartalmazott a hallgatók szemléletes felkészítése érdekében. A fajokat fehér zománcozott táblák jelölték. Kultúrfajtákat a kert nem tartalmazott, ezeket a kísérleti területeken mutatták be.

A botanikus kert Lovassy fáradhatatlan szorgalmának volt a bizonyítéka, s példa értékű lett a magyar agrár felsőoktatásban.

 

A mai Georgikon Botanikus Kert alapítása

A Georgikon Botanikus Kert (röviden: botanikus kert) a kollégiumi sportpálya mögött, a Pethe Ferenc utca végén lévő üres telken létesült 1967-ben. A létesítés Kárpáti István professzor érdeme, aki 1964-ben került Keszthelyre, s az ő vezetésével jött létre az önálló növénytani tanszék is.

A növényanyag telepítése 1967-ben kezdődött meg az MTA Vácrátóti Kutatóintézetének arborétumából. A fajokat Szabolcs Andrásné docens válogatta össze. A leszállítás több alkalommal, teherautóval történt. 

A kert arborétum, rendszertani, valamint kultúrnövény és vadfajok (gyom) bemutató részre tagolódott, melyekhez kísérleti területek csatlakoztak.

 

A botanikus kert egyes részeinek kialakítása

A rendszertani bemutató a hagyományos botanikus kerti elrendezést követte: központi vízmedencétől sugárirányban futnak szét a Soó-féle fejlődési ágazatokat reprezentáló ágyások.

A gyűjtemény feltöltése olyan ütemes és eredményes volt, hogy a kultúr- és gyomnövény ismereti beszámolók 1968-ban már ott zajlottak, illetve akkor már biztosította a kert a laboratóriumi alaktani, szövettani gyakorlatokhoz szükséges növényanyagot.

A belvizes területek mellé Tompa Károly erdőmérnök nemes füzei és mocsárciprusok lettek telepítve. Az északi, védő cellulóznyárast 1968-ban ültették. A telket gyorsan növő ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) bozóttal kerítették be. A kertbe vezető utat oszlopos kínai nyárfasor (Populus simonii 'Fastigiata') szegélyezte. 

A gyomfajok és a kultúrváltozatok gyűjteményének fejlesztése főleg Almádi László munkája. Egy időben a laza talaj és meleg iránt igényes fajokat homokágyásokban mutatta be (Cenchrus incertus, Tribulus terrestris, Sorghum halepense), amik a növényvédő üzemmérnök képzés megszűnését követően a parcellák felhagyásával eltűntek.

A hétvégi-ház jellegű központi épületet 1968–69-ben húzták fel, melyhez 1976-ban iroda- és szociális helyiségeket építettek. 

 

A kert bővítése

Külterületi rendezés révén újabb területtel bővült a kert. 1976-ban a BEFAG (a mai Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. jogelődje) jóvoltából Szabó István vezetésével fenyves telepítés és arborétum bővítés történt a tájegységre jellemző fajokkal. Ez az utóbbi pár év alatt tönkrement jelezvén, hogy a kert fenntartása mindig szerény körülmények között, anyagi, gépesítési és munkaerőgondok között volt lehetséges.

1989–90-ben a badacsonyörsi Folly-arborétumból hoztak jelentősebb nyitvatermő anyagot. Azóta az egzóták és őshonos fajok beszerzése rendszeressé vált. Különösen a Soproni Egyetem arborétuma, a keszthelyi Pinus faiskola és kereskedés, továbbá Folly Gyula biztosított csemetéket. 

Helyi természetvédelmi terület

A Georgikon Botanikus Kert és az A épület jubileumi kertje helyi természetvédelmi terület. A kert természeti értékét a cellulóznyáras helyén spontán kialakuló gyertyános-tölgyes újulat fokozza. Betelepülőként megjelentek az első orchideák is, a fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) több példánya virágzik.